nehezemre fog menni összeszednem a gondolataim megint, mert (ismét)most keltem, ráadásul eléggé összetett volt a mai napom.. legalább is gondolat ügyileg
azt hiszem sorrendben megyek.
Ever..
heh. na igen. mostanában sokat foglalkozom gondolatban a történetével, életével, kapcsolataival stb. Szeretem az életét, de mivel szeretem a viktoriánus kort, ezért próbálom az életébe bele csempészni anélkül,hogy bármit is felbolygatnék(ami nem nagyon megy)
a kapcsolataival viszont gondjaim vannak.
az első szembeütköző problémám az az, hogy nincs "legjobb " barátja.
ott van Szofi, Atalja,Ellie és még egy páran(fiuk is) dee.. olyan, aki mindig ott lenne sajnos még nincs. ez eddig nem volt gond, de a minap álmodozásom kellős közepén "fel kellett ébrednem" mert nem volt senki, aki éppenséggel pont betoppanhatott volna..
hm.. vicces, hogy a könyvem főszereplője "magányos" legalább is e-téren.
hát igen... Rebeka után nem nagyon igyekeztem neki baráti társat keresni
A másik érdekes szembetűnő tényező (számomra) hogy Ever nem érintkezik az apjával. nem ölelik meg egymást, nem puszilja meg, semmi... Ez talán abból jött, hogy én is ilyen szinten vagyok apával. egyszer megpuszilom, ha jön és egyszer, ha elmegy. ezen kívül soha nem ölelem meg. Nekem ez a normális, viszont másoknál ez nem így van (barátaim, ismerőseim)
no mindegy is.. majd valamit ezzel kezdenem kell, mert amíg nincsenek baráti kapcsolatok addig esélytelen a szerelmi szálakra térnem...
jaj majd írnom kéne Everről is egy összegzést, mert akik így kívülállóként olvasnak, azok nem nagyon tudják kiről van szó :S
a második. ma megnéztem a Faun labirintusa c. filmet.
őőhm.. tetszett végtére is, de hm.. nem tudom kicsit véres volt nekem.
én a psycho horrorokat szeretem, nem pedig a mindenhol vérrel, és kínzással tarkítottakat
viszont... a vicces az volt,hogy elsírtam magam a végén.
Nem szoktam sírni egy filmen.. csak egyen sírtam még nagyon régen de már nem tudom melyiken.. (még a Titanicon se sírtam.)
de egy kicsit megrémített... ennyire érzékeny lettem? te jó ég.
remélem hamar el múlik... nem szeretem, ha valaki érzékeny...
végül pedig egy vidámabb téma: Dia ma hívott.
annyira nehéz őt elérni. alig van otthon (szegény menekül.. nem is csodálom) illetve nincsen mobilja.. amin el tudom érni, az az apjáé, de juj! ijesztő még a hangja is.. br...
majd' 1 hónapja nem láttam és már rettentően hiányzik.. az itteniek közül ő áll hozzám a legközelebb, ráadásul anya is oda meg vissza van érte.. ( bár ő kiért nem, aki nem én vagyok.. na mindegy)
majdnem fél órát beszélt.. annyi lesz a telefonszámlám megint, hogy el leszek tőle tiltva!! na mindegy.. holnap kettőre megyek az Ady térre, aztán szombatig itt lesz.
Duna parti séták.. nincs náluk jobb. annyi mesélni valónk van egymásnak...
majdnem egy hónap.. hű..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése