sunyi embert gyorsabban lebuktatja Ever, mint a sánta kutyát.

Vagy nem így van a mondás? Hm.. azt hiszem valamit összekevertem. Na mindegy.
Holnap másfél hét után újra megyek iskolába... nagyjából annyi kedvem van hozzá, amennyi látszik..

Úgy terveztem a napomat, hogy nagyjából kettőig alszom, aztán felkelek, félórát gépezek, majd visszaalszom.

Aha

szerintem is...

Reggel 9 óra tájékán HAJNALI 9 ÓRA TÁJÉKÁN arra keltem, hogy kint a nagyszobában pakolásznak. 

Igen, ez azért volt furcsa mert én abban a hitben éltem, hogy egyedül vagyok a házban.

tévedtem.

Enikő drága, aki hirtelen felindulásból nemrégiben úgy döntött, (pontosabban szombaton) hogy fogja magát, és könnyes búcsút vesz tőlünk.
Igen... erre ma reggel került sor. Mi ezzel a gond?
- Anya nem tudott róla
- ÉS A FŐBÉRLŐ SEM TUDOTT RÓLA

És én... mint jó gyerek.. Úgy döntettem játszom a rohadék gecit, és feldobom Enikőt :))) Küldtem anyának egy sms-t ( Mert hát már csak azt tudok, hétvégén 2000 ft-ot le sms-ztem..xd) azzal a szöveggel, hogy remélem tud róla: Enikő költözik :"DDD és ezzel el is indítottam a nap lavináját.

Pár percre rá egy nyugis sms-t kaptam anyától: Köszi, hogy szóltál :)
maajd rá nem sokkal hívott is:

- A főbérlő ott van a kapuban, nem akar felcsöngetni, engedjem be.

Hát jóó ˘-˘

Ezután mint aki mit sem tud bezárkóztam leendő saját szobámba, és hallgatóztam *-*

Enikőt nem gyengén oltogatta a főbérlő, aztán egy olyan félórás gyalázás után elment.

RÁ TÍZ PERCRE ANYÁM JÖTT MEG FULL IDEGBETEGEN xDDD

lerobbant a szobába, aranyosan odaadott egy pizzás csigát, majd kiment, bezárta az ajtómat, ééés elszabadult a pokol. 

Föl kellett volna vennem azt az üvöltözést  ami itt lezajlott. Én meg mosolyogva ettem a kis pizzás csigámat, tumblröztem, face, rpc, hallgatózás *-* Ever elvolt :DD 

Vicces, mert anya képes volt csak ezért otthagyni a munkát, és hazajönni. xdd

Végülis.. ahahahaha vicces volt.

Nem, nem vagyok kárörvendő :3

Most Enikőék az első kört teszik. Nemsokára jönnek vissza  a maradék cuccért is, és örökre elhagyja a házat. Végre lesz saját szobám, jöhetnek hozzám és ah fakje °-°

Amit sajnálok, hogy elvitte a hajvasalót, A MIKRÓT ÉS A FÜGGÖNYÖKET!!!
ez most komoly?????
Ez a tipikus: Nem vagy te egy kicsit kapd be a faszom? helyzet. 

Bár igazából nem érdekes.. majd.. veszünk másikat mindegyikből .-.
mindent félre téve jó nap volt, bár fáradt vagyok. Nem, nem tudom mitől .-.
Nem akarok holnap suliba menni, olyan jó volt itthon q-q
sok sikert nekem holnapra! Ever beszabadul az Eötvös falai közé
again!

szarul, de büszkén

Vagy mi a szösz.
Vasárnap egész kellemes kis megfázást kaptam el, ami hétfőre perfectűl kijött rajtam,keddre meg már konkrétan féllábbal a sírban voltam. legalább is teljesen úgy éreztem.
jó, nem haladok ennyire előre. bár nem tudnék egyik napról se sokat írni.
Vasárnap kénytelen kelletlen fölkerekedtem, és elmentem a  westendbe. Na nem mintha annyi kedve lett volna hozzá, főleg hogy már akkor éreztem, hogy valami rohadtul de nincs rendben. félórányi kóvájgás után végül megtaláltam a csajt, ő is engem heppiség, átvettem azt a borrzasztó ronda babát, amiért Petra kemény 3000 ft-ot fizetett ( Petraaa... -.-) Mire haza értem addigra már tényleg úgy voltam vele, hogy kész, én nem megyek sehova holnap, max a dokihoz. Este kiírtam hogy a HGCA ilyen formában megszűnik, új címet kap, új történetet, Ever új külsőt stbstb. Meglepetésemre egész sok kommentet és face üzit kaptam a témával kapcsolatban. Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekli az embereket. Jólesett srácok <3 :)
Másnap Dokihoz mentem.
Igen hátt.. ez volt az ami másnap nem jött össze. a doki 14-16-ig rendel. én 14?02-re odaértem és.. nos konkrétan beférni nem lehetett a rendelőbe.
Fogtam magam és.. see you soon nex time! Anyát megcsörgettem, fölhívott. Elmondtam neki hogy vissza kell mennem holnap.
nem volt gond. A nap többi része igazából a szenvedéssel ment el. nyöszörgés, unatkozás, megpróbáltam írni a ficit, vagy a BM-et, dee nem jött össze.
Anya este megint felhozta az " És? Hova fogsz menni?" témát.
Anyunak lett új palija, ami azt jelenti, hogy Evernek mennie kell isten hírével.
Mivel egy kis szobában nyomorgunk, és én nem vagyok ARRA kíváncsi, így vagy apám, vagy játszom a csövest.
az első verzió az volt, hogy szombat este. pont. Aha.. Anya este közölte, hogy akkor a PÉNTEK és a szombat estét valahogy...  Péntek?????? Ez számomra új, és nem túl kecsegtető információ volt. Komolyan elüldöz itthonról két éjszakára.
Ő váltig állítja, hogy NEM ELÜLDÖZ.
Csak nincs más választásom :) Értem én :DDDD
Ilyenkor jön el az embernek az a pillanata, mikor kuvára de nincs pofája elkérezkedni bárhova is.
Nagyon nagy szerencsém volt. Cassy felajánlotta, hogy péntek este ott aludhatok. a másik éjszakát meg Sziszinek szántam  a gond csak az, hogy szegénynek minden ilyen helyzetben a nyakán lógok. Pár perc alatt átmentem depressziós kishörcsögbe, hogy mennyire szégyen vagyok. Hogy nem csak netten, de még élőben is szennyezem a környezetüket.. *sigh*
idegemben kiírtam ami éppen eszembe jutott a témával kapcsolatban, aztán mentem aludni.
Ezután vicces fordulatot vettek az események.
Csörög a telefonom. anyám rá néz: Sayuri.
MI A FASZ? Kedvesen kirángattam anyám kezéből a telefont, és én is megnéztem. tuti elolvasta.
jé, és nem..
Felhívott mert aggódott, hogy kitettek otthonról vagy ilyesmi.
heh.. nem nagyot tévedett, bár azért nem fog anyám egy hálózsákkal a kezemben az utcára rakni.
Felajánlotta, hogy náluk aludjak szombaton. Ez részben tökjó csak.. csak ennek lett egy vonzata. hamarosan kifejtem.
Anyának elmondtam, hogy lehet Almádiba megyek nem varsányba, és belement.
nemtudom.. fordított éjszaka volt, vagy valami ilyesmi.
másnap elmentem dokihoz, és mindössze két óra várakozás után sikerült is bemennem. Fakje.
jövőhét keddig ki vagyok írva, aminek rohadtul örülök.
Itthon miután haza jött Naomi elmondtam neki a tegnap esti beszélgetést.
Oké.. Így vissza gondolva szarabb ötlet talán csak az lett volna, ha vigyorogva hotdognak öltözve berohanok a tigrisek közé valahol a dzsungelben.
Közölte hogy Cassy nem fog nekem megbocsájtani, ha most fogom, és oda megyek ahhoz, akit "Nem nevezünk nevén"
*jó dolog a harry potter..*
úgy voltam vele hogy ebben igaza van, akkor marad a szombat.
ha megtudják, akkor vége a barátságunknak.
wtf?? Ez mos valami szar vicc? :))))
Ultimátum? A Barátok nem adnak egymásnak ultimátumot. Nem tudom.. Mikor lett az a módi, hogy Naomi szinte már fenyegetést ad le. Megértem az álláspontjukat de.. Nonszensz.  ezzel úgy elbaszta aznapra a kedvem, mint annak a rendje. - Bár rá tett az a 39 fokos láz is ami az istenért sem akart lejjebb menni..-
Ma meg nem tudom.. remélem jobban leszek, és írhatok. Kéne folytatnom a ficit meg a BM-et is. -Főleg hogy az utóbbiból mindössze másfél oldal van meg...)
RPC-zni is kéne.. meg.. meg még annyi mindent. Dehát amennyi energiám van =_=

DanielTeamful

Két osztálytársam bénázik xd
osszátok pls ><<< legyen egy kis nézettségük :DD

Ha úgy tetszik egy történet...

Kellett nekem ma felkelnem?
Igen, mindenképp, máskülönben hogyan is lett volna a napomból bármi is?
Hogyan üttetem volna el magam majdnem, hogyan írtam volna meg azt a nyomorult matek dogát, és hogyan ázott volna szanaszét a bakancsom?
Szörnyű belegondolni, hogy ezeket mind kihagyhattam volna.

Reggel általában a laptopommal ébredek: Értésetek  Bekapcsolom, pedig legfeljebb öt percem van indulásig - Notórius késő vagyok, szar az időérzékem.-
Megnézem facebookom, azon belül, hogy Ő írt-e valamit ki, vagy ami még jobb lenne, nekem. Majd mikor látom, hogy ez nem történt meg, lassan körbenézek.
Nem, ekkor még mindig nem tettem semmit indulásom ügyében. Egy nyomorult pizsamában nyöszörgök, dülöngélek  szenvedek már a felállás gondolatától is, és igyekszem valami olyasmit összegyűjteni, amit erőnek hívnak.
Összejön?
Fogjuk rá.. Mint valami hernyó, mászok a gardrób felé, kiveszem a ruháim  Farmergatya, fekete póló  Lazán, olyan ÉN stílusban. Cipő cipő.. Hol van a cipőm? Hol lenne ha nem a helyén? Nos.. bárhol máshol, mondjuk az ágyam lábánál. Miért ott? Miért ne? Föl veszem. Ballonkabátom magamra dobom, beletornázom magam, csak olyan szép nőiesen, ahogy senki nem tanította nekem. Indulhatunk? Hát.. ha nem akarom vinni a cuccaim.. Komolyan be kéne pakolnom? Inkább nem, hanyagolom, majd osztálytársaim kisegítenek. Lap, toll, valami? Minden? Szuper! Mindenes füzetek be a lassan meghalni készülő táskámba, kajapénz, amit energiaitalra költök, mert végül is mire másra, aztán kezdődhet a világ legunalmasabb kalandja. Na azért ezt ennyire hangosan ne jelentsük ki: Szeretem az iskolámat...Vagy mi.
Nincs is messze, csak hát ugye reggel az idő gyorsabban telik, mint tanórákon. Az idő igazi mókamester, csak a vicceire senki nem kíváncsi. 25 perc. Mindössze ennyi idő kell, hogy a biztonságot nyújtó otthonunkból, ami minden 2. hónapban változik, eljussak a suliig. Ettől függetlenül a minimum öt, maximum huszonöt perces késés intervallumot büszkén tartom. Miért? Mert az istenért sem vagyok hajlandó idejében elindulni, pedig még a boltba is tudom, hogy be kell mennem!
A busz jött, mind a kettő, az úttesten egy hülye gyerek majdnem elütött, pedig járdán voltam.
"Hogy nem rohadsz ketté te mocskos gyökér állat. Nyomorult patkányfészek.. tch..."
Szitkozódom, aztán megyek tovább, mintha mi sem történt volna.
Ma nem is késtem. Sőt, mi több, öt perccel előbb értem be! Olyan büszke voltam magamra, azt hiszem kezdek a helyes útra lépni. Vagy csak egyszerűen nem volt semmi érdekes facen... Bármi lehetséges.
Az órák telnek, képük egyre halványulni látszik.
Nem figyelek, nem érdekel. Mind tanultam már- Bár emlékezni nem emlékszem rájuk  Máshol járok, egy szebb világban... S
Szeretem a barátaim... Néha három méter távolságban tudni.
Ez az első iskola, ahol magam mellett tudhatok olyan embereket, akik nos.. szeretnek engem? Fogjuk rá...
- Hé, Hallod? figyelj, figyelsz? Itt vagy? Hahó! -  A nevem persze kihagytam, pszt...
Kedves szőke kislány, nagyon aranyos, szinte már szeretem, csak néha ne lenne ennyire.. barát. Ugyan ez a többivel. Egyik minduntalan viccelődik. Akaratlanul is bele megyek. Jókedvem lesz, vagy valami olyasmi. Nevetek. Sajátos viccek tömkelege, normális ember bár ne hallaná őket.
Testnevelés? A változatosság kedvéért, mint mindig, pingpongozunk. Egész éves program, szinte már kötelező a körünkben. Nagyon megy ez nekünk, mintha csak.. Fél profi Junior bajnokok lennénk  akik a labdát sem képesek elütni. Ez persze nem zavar minket. Látni kéne az arcunkat, na meg hallani a nagyon menő nyögéseink, mert ugyebár, ha a profik nyögnek, akkor nekünk is kötelező. Vesztünk, aztán nyerünk, de nevetni egészen biztos, hogy nevetünk. Néha legurul a labda a lépcsőn.
- Na, ki megy utána? - Megy az ujjal mutogatás  végül a leggyengébb láncszem feláldozza magát. Le megy azon a kőkemény négy lépcsőfokon, és mikor feljön a labdával, megtapsoljuk: ő egy igazi hős!
A játék folytatódik. Mind újra a verseny tüzében égünk, egészen addig, amíg a labda nem tér ki újra a pályáról  és nem tűnik el a nagyon messzi távolba, ami tőlünk vagy három méternyi távolságba van.
- Na? Ki megy utána? - Újjal mutogatás ezerrel.
. Megyek megyek... - Szeretünk, leggyengébb láncszem.
Ezen az órán nincs idő gondolkodni, nincs idő elmerülni a sötétben. Undorítóan jók azok az órák.
Gyakorlat... Hol vagyok? Mit keresek én itt? Informatika? Ez most komoly? Hol érdekel ez engem?
na de nem nyavajgok.. Legalább szép a... nos... szép a terem aurája?  Mintha tudnám hogy néz ki.
....
 A TEREMNEK VAN AURÁJA?
Matekon írunk.
Matekból írunk? Nekem ez új információ. Ezt honnan veszitek? Á, hogy mondta.. Tényleg?
Én figyeltem.. tényleg.. csak.. Nem a tanárra.. meg.. mondjuk a teremben senki másra. Hát jó, nem lehet olyan nehéz... Nem a francokat nem!
Jó vagyok matekból... Már amennyire lehet jónak lenni átlag IQ-val abból az elkurt tantárgyból. Mellettem a másik normális képességekkel rendelkező osztálytársam, barátnőm. Így, egyesített erővel valamit tudunk.. Mondom valamit, ezt senki ne vegye készpénznek..
Annak veszik.
- Pszt!! Hallod? Segítesz?
- Mi? A sajátom se tudom! - Rá nézek a lapomra.. 3 feladat kivételével mindent megcsináltam.
- Segíts!
- Uhm... - Lapfecnit elő.. írom.. írom.. mellőlem megszólalnak
- Segíts!
BITCH PLEASE!
Rá nézek barátnőmre.. Látszik, ő is szenved.
Mi lesz így velünk?
Egyesítsük erőinket, mást nem tudok. Lassan mindenkinek segítünk így vagy úgy... Két lapot "teleírok" "elosztogatok" Legyetek uratoknak hálások, egy-egy energiaital, és örök hűség a matek kettesetek ára!
Fárasztó nem sík hülyének lenni... Bezzeg ha tudnák tavaly mit össze nem szenvedtem.
Angolon végre elmélyülhetek a nagy büdös semmiben, a nagy sötétben, a gondolataim tengerében  Milyen viccesek néha. Főleg ha épp nem rá gondolok. Van olyan mostanában?: Azt hiszem volt egy... egy másfél perc, mikor arra gondoltam, hogy vajon a kedvenc mangám folytatását mikor adják ki. Aztán vissza az azelőtti témához.
Néha jobb, mint a valóság, és naná, hogy mikor jobb, akkor zavarnak meg.
Megdobnak.. egy kupakkal.
KOMOLYAN? EGY KUPAKKAL?
Fölnézek.. visszatérek a valóságba. Kit verjek meg?
Tanár vigyorog .. Mint egy rossz ötéves, de komolyan. Viszont helyes.. Nagyon..
Mély levegőt veszek. Nem dobom vissza.. Nem süllyedek.
Nem a francokat nem?
- Komolyan???
Fejbe akarom dobni, de leesik a földre... Nyomorult gravitáció. tch... Valaki adjon nekem egy rohadt kupakot!
Nem tudtam megbosszulni, na majd legközelebb..
Még egy matek, még egy kínszenvedés. Rosszabb volt, mint az előző. Ott legalább elvoltam, de az utolsón.. Fáradt voltam, és nem tudtam másra gondolni, csak rá.
Voltatok már szerelmesek?
Én se...
csak görgetem a tollamat. Jobbra balra, jobbra balra.. Tanárnő, mehetnénk már?
Nem merem megkérdezni..
Múlik az idő.. Lassan, kínkeservesen, de múlik.. Még egy perc.. Még fél perc, kicsöngettek! Mindenki tódul ki az ajtón, én is szabadulok, rohanok, mintha menekülnék valami elől. Át a városon, végig a busszal, már látom az utcának, mindjárt, mindjárt...!
És meg hallom az utca másik oldaláról a nevem...
Könyörgöm.. ne.. Ugye nem... Egy régi osztálytárs.. Egy kedves.. irritáló.. Régi osztálytárs.
Álarcot.. Ma utoljára.. Vedd fel azt a kibaszott álarcot!
- Héé!!! - Széles vigyor.. bájos hang, mintha a nap fénypontja lenne a találkozásunk.
Let's talk!
És beszél... Beszél, beszél, én hallom, de felfogni nem fogom. Úgy sem érdekli az embereket, hogy figyelek-e vagy sem, sosem érdekelte őket. Én vagyok a lány, aki hallgat, és nem szól semmit.
Mosolygok, még midig. Ember, hogy lehet ennyit mosolyogni? Gondolom magamban. Szabályosan fáj az arcom. Abba hagyta már?
Nem, még jár a szája, még beszél.. azt hiszem . Figyelni kéne, mi van, ha kérdez?
De nem kérdez, csak beszél.
Szerelmi bánata van..
Tényleg? Sajnálom..
Na nem mintha nem szarnám le más szívügyeit. Talán én is mesélhetnék.
Belekezdek, FÉLBESZAKÍT
Le se szarja hogy belekezdtem. Szomorodj meg a szerelmi bánatoddal együtt.
Mosolygok tovább, Várom a Deus Ex Machinát* hogy végre szabadulni tudjak. Ugye nem akarsz még át is jönni? Nagyon arra következtetsz. Kezdek félni.
És ekkor megtörténik a csoda.
Anya jön velünk szembe. Vigyél el! Anya vigyél el!
És elvisz.. Elköszönök.
-Majd még beszélünk, Facen leszel, ugye?
- Te nem vagy soha!
- De! Én mindig! Hallod, majd írj rám
Be is baszna ha rám írnál. Helyben tiltalak.
Elballagunk anyával. Szokásos témákat hoz fel, én válaszolok, majd ő is elkezdi a saját gondjait.
Én pedig hallgatok. Abba hagyta már?
Még jár a szája.. Még mondja.  Vajon fenn lesz? Vagy váltsak témát? Ah... Meg kéne etetni lovamat Metinen....
- Nyitnád az ajtót?
Rá nézek azzal a nagyon értelmes fejemmel.
Ja hogy megérkeztünk! Szóljál, nem figyelek!
Kinyitom az ajtót, be megyünk, mindent ledobok, le van szarva a törékeny cucc a táskámban, drága laptopom, itt vagyok, nem hagytalak el!
Feljövök facera, végigböngészem tumblröm... Zenét kapcsolok, de a második percben kikapcsolom. idegesít.
legjobb barátnőm rám ír.
Válaszolok neki.. Kicsit beszélgetünk, lassan elnyom az álom.
Fáradt vagyok, mindig fáradt vagyok. A kedvetlenséghez hozzá jár a kétszeres fáradékonyság. Sosem köszönök el, sosem írom, hogy pill... Egyszerűen eltűnök, mint mindig.
Rémálmomból riadok fel elsőnek. Róla. Elkap a hányinger. Meddig aludhattam? Fél órát esetleg... Picit még fenn vagyok.. Majd vissza alszom. Végre nem róla álmodom. Arra ébredek, hogy az álmomban nem
válaszoltam barátnőmnek. Fölmegyek facebookra, és tényleg nem válaszoltam!
- Bocsi, bealudtam
- Gondoltam.
Vajon honnan gondolhatta? Na nem mintha ez nem lenne nálam rutinos.
Rossz a kedvem. Általában szépek az álmaim, ma nem. Megnézek néhány oldalt, nem kéne...
Azt hiszem mára hanyagolom a társaságot. Rosszul vagyok tőlük.
Off.
Van aki keres, aggódik értem. Milyen megható.
Nem tud érdekelni.
" Ugye ma még leszel"
Nem
Nem gondolok semmire.
Ki megyek a konyhába. Nem vagyok éhes, egész nap nem ettem, de azért ki megyek. Miért ne?
Mandarin. Úúúúú mandarin. Az finom. Megfogok hármat, kibontom az elsőt, megszagolom, vissza teszem
Tökjó illata van. Lehet meg is enném.
Miért nem eszem?
Nem vagyok éhes.
Vissza megyek a szobába, gyönyörű az ágyam. Elsőosztályúan hányingerkeltő. My kingdom gondolom nagy büszkén, aztán befészkelem magam abba a pár centis ülésképes helyre, a laptopom elé. Írok. Mellettem egy teás üveg, és egy helles palack. A hellben már nincs szénsav, de nem dobom ki. Minden cseppje érték. Elköltöttem a pénzem szóval most vegetálnom kell.
Megiszom az utolsó cseppet, felnézek az órára:
20:20 - Az igen! Nem tanultam, nem csináltam semmit, és igazából.. leszarom. Ez volt tegnap is, és ez lesz holnap is. Az integető cicám nem integet, nem kap fényt, nem hoz szerencsét.
- Rohadt dög.- förmedek rá - Ennyit rólad, és az 1700 ft-ról, amennyiért vettelek..
Vagy amennyiért anyám vette.
Minek is vetettem meg? Nem emlékszem.. Megtetszett. Milyen aranyosan néz, mosolyog. Csak.. fénnyel működik  és ebben a szobában sosincs elég fény, hogy integessen... Sosem integet, mindig egy helyben áll a keze.. Nem mozdul.. Nem hoz szerencsét.. Csak van... De attól még szeretem..

BUÉÉÉK

Élményekben gazdag évet zárunk
Remélem minimum ilyen jó lesz a következő!! fogadalmam?
van! megtanulni a boszorkányságot! :D Hihi.. mégis mit vártatok? xd
Szóval.. mindenki, aki ezt a bejegyzést olvassa: remélem jól telt a tavalyi évetek, nekem igen ^^ kívánom, hogy a mostani még szebb, és még sikeresebb legyen! :)

Shaman king fanfiction

Mivel most nagyon benne vagyok a témában :)
fenn az első 7 fejezet ^^
illetve a történet, a főszereplők, és képek :) Nyu ^-^

http://shamankingfiction.blogspot.hu/

Véletlen hétvége

Nem nagyon terveztem erre a hétvégére semmit. Hogy is tehettem volna, mikor szombaton még iskola volt?
Ehhez képest szokatlanul jóra sikerült. Szombaton utolsó órán (angolon) Fruzsi küldött egy sms-t azzal a szöveggel, hogy nem-e megyek én is át Sziszihez, mert ő is megy. Először menni akartam, aztán rájöttem, hogy nincs nálam pénz, Sziszi meg Varsányban lakik, és a vonat sajnos nem BKV, ezért fizetni kell érte. Ettől függetlenül megvártam őket, hogy személyesen mondjam le a meghívást. Sziszi mondta, hogy ahogy Fruzsinak is, nekem is fizeti az utamat oda-vissza. Ezek után egyértelmű, hogy elmentem.Varsányban jókat bohóckodtunk szokásunkhoz híven :) Még mindig nehéz felfognom, hogy sikerült olyan osztályba kerülnöm, ahol ilyen gyorsan találtam olyan embereket, akiket nagyon kedves barátaimnak mondhatok. Soha nem volt még olyan osztály, ahol ilyen jól éreztem volna magam. Nem kell amiatt aggódnom, hogy mi lesz, hogy kihez fogok csapódni, hisz Fruzsi, Sziszi és Pati minden nap nagy mosollyal az arcukon, ölelve üdvözölnek. Felemelő érzés a társaságukban lenni. Egy perc unalom sincs, mindig vidámság, elfelejtek minden rosszat  és ezért hálásabb nem is lehetnék nekik :)
Szóval Varsányban ragadtunk egy pár órára. Miközben vártuk a vonatot, Sziszivel kiköpettük az energiaitalát, ugráltunk a padokon, egy vénember "Köcsög cipődet vedd le a padról" lapokat ragasztgatott az ottani ülőhelyekre, és integettünk az azoknak a vonatoknak, amik elmentek, és nem nekünk kellettek. Aztán Sziszi felvetette hogy aludjunk nála. Nekem anya megengedte, így nem kellett hazamennem, Fruzsinak viszont nem jött össze :\\ Remélem majd legközelebb ő is maradhat. Szóval maradt az a felállás, hogy Fruzsi haza megy, én maradok. Aztán olyan 5 óra körül kitaláltam, hogy kell pénz, mert menni akartam boltba, szóval fontuk magunkat, és felmentünk anyához. Ott kaptam pénzt, közben anyám kimutatta a foga fehérjét, ami nagyon nem hiányzott. Annyira megalázó volt.mondtam anyának, hogy ott hagytam a kulcsom, erre tiszta idegbeteg módjára elkezdett papolni, hogy NEM TUD MÁSOLTATNI KULCSOT
Bitch please, ki mondta, hogy másoltass kulcsot??? olyan feszült lett a hangulat, hogy nem tudtam melyik érzésem az erősebb? a düh, vagy a szégyen... Aztán visszamentünk az állomásra. Mondjuk előtte bementünk a spárba, és vettünk mikulás sapkákaat :D
Nem tudjuk miért.. xd aranyos xd abba mentünk haza *-* mindig fölállította Sziszi az enyémet, és úgy néztem ki benne mint egy manó :DDD
náluk tv-ztünk, beszélgettünk, megnéztük a 300 paródiát... Ha én éltem gyökér filmet... szenvedtem xd
Párnacsatáztunk, elmebetegek voltunk, majd elaludtunk olyan egy-két óra felé.
a 12:42-es vonattal hazajöttem, felnéztem Devire, és megint egy Manson×Naomi kép fogadott. Én már  nem tudtam mit csinálni. Borzasztóan idegesít az egész helyzet. Manson az enyém, Manson én vagyok, ahogy Dorian, és Ever is. Naomitól elvettem Mansont, mikor kiadtam az útját, és egy csodás napomat szempillantás alatt tudja elrontani az, ha a képeit. látom. Én el akarom felejteni Naomit, el akarom feletetni m hogy a legjobb barátom volt, és azt akarom, hogy ő is felejtse el Mansonnal együtt.
írtam neki egy normális hangvitelű levelet, hogy mégis miért csinálja.
a válasz abból állt, hogy ez nem az én Mansonom, mert az adatait megváltoztatta..
de nekem ez kevés. Ha rá nézek egy képre, az én Mansonom "vigyorog" vissza, és elgurul a gyógyszerem. Így hát megkértem, hogy valamit a külsején. Bármit
persze így utólag jobban örülnék, ha mindent megváltoztatna, ha a nevét nem is. Vörös, félhosszú, hullámos haj, kék szemek.. ha nem is bonyolult  de annál egyedibb karakter, ráadásul 3 éves, és benne van az összes jó, ami bennem létezik, így hát nem csoda, hogy féltem.
Viszont a levélben kaptam egy olyan részt is, ami sajnos igaz: hogy beszéltünk már erről, hogy mindenki lop karaktert, és hogy engem nem zavarna
igen... Idegen nem zavarna, bár akkor egy picit megingott ez a feltételezésem. Evert már """lopták""" el, de miatta nem háborogtam, mert nem ismertem az illetőt. Viszont Ever nem is az a hű de egyedi karakter. Fekete haj, zöld szem. Bármikor összefuthatsz egy ilyennel (noha nem Ever néven.)
Manson viszont egyedi, még senkinél nem láttam, és Naomi átvette. Naomi személye a történtek óta egyébként is agresszivitást vált ki belőlem. Forr bennem az iránta táplált düh, és kifordulok magamból. Épp ezért akarom, hogy az "ő" Mansona teljes egészében térjen el az enyémtől.  Hogy ne érezzem, hogy közöm van hozzá. Hogy ne érezzem, hogy Mansonnak köze van hozzá.
Remélem nem csak a szemszínén változtat, vagy a bőrtónuson, hanem hajlandó,ha nem is a hajformán, de legalább a haj színen változtatni.
bízzunk benne... És akkor végleg lezárhatom ezt az egészet. Azt tervezem, hogy megvárom amíg meglátom az "új Mansonját" Majd ha elégedett vagyok a változással, akkor nem követem többé Devin. A többi karakterem, Scarlettet, és Beth-eht pedig megtarthatja. Nem jelentenek nekem semmit. Csak bábuk, amiket neki csináltam, ők nem érdekelnek.
*sóhaj*
vannak bajok.. :)


ez a dal valamiért a hangulatomat tükrözi mostanság.


Take another sip of the premium
Let's keep the drama down to the minimum
Just turn the music up to the maximum
Spin the bottle down down down
Get down down down, now.