"Te nyomorult hülye kis geci!"

Ez lennék én, anyám elmondása szerint :')
még csak dél múlt két perccel, de már úgy érzem, hogy nem volt érdemes felkelnem. Anyámnak full idegbeteg napja van, és kin csattanna, ha nem rajtam.
Az egész ott kezdődött, hogy el akartam menni holnap osztálykirándulásra, de vinni akartam pénzt..
el akartunk menni lángosozni meg minden anyám kínnya...
anya adni akart 2000 ft-ot..
ebből 1000 elment volna a libegőre meg effélékre, maradt volna 1000 amiből kb 700 lett volna a lángos, és marad kemény 300 ft-om ami úgy mond költőpénz.. :')
erre persze húztam a számat, anyám pedig elkezdett üvölteni, mint a fába szorult féreg, hogy "CSÓRÓK VAGYUNK BASZDMEG NEM TETSZIK AKKOR TAKARÓDJ APÁDHOZ"
Ezt persze próbáltam lereagálni, meg minden egyéb, aminek az lett a vége, amit kiírtam címnek :D
Egy nyomorult hülye kis geci vagyok :"D
ezután nem tudom hogy, de arra terelődött a szó, hogy a régi házunkban  vannak a könyveim, és a könyvtáriak is (amiket nem mellesleg még augusztusba kellett volna visszavinnem)
Na ekkor elszabadult a pokol. Anyám őrjöngött, hogy mi az hogy nem szóltam neki
BASZDMEG OTT POFÁZTAM KÖLTÖZÉSKOR HOGY OTT VANNAK ÉS VIGYÜK EL, DE NEM VOLT HAJLANDÓ!!!!!!!!!!!!!!!!
10 percig azt hallgatnom hogy mekkora egy geci vagyok, hogy nem szóltam, vagy ha igen, akkor nem mondtam el 30-szor, mert nem figyelt. hogy egy mártírkodó kis liba vagyok akinek ki van nyalva a picsája. és hogy ő tudja, hogy én gyűlölöm, de pont leszarja.
baszdmeg legyek én lecseszve, mert nem figyeltél!!!
ekkor már a sírás szélén álltam. Annyira nem érdekelne, ha más mondaná, de ő az anyám.. és amiket ma mondott rám, azok megint az egész napomat tönkre tették... Azt mondta tönkre baszom az életét, hogy miattam fog agyvérzést kapni, hogy egy senki vagyok,  újra jött a jegyeimmel, hogy miért nem vagyok kitűnő tanuló, stbstb... a sírás határán felemeltem a hangom hogy BASZDMEG VELED VÁLOGATTAM A KÖNYVEKET EMLÉKEZZÉL MÁR!!
kis híján pofán vágott. :')ekkor már tényleg sírtam. Ezért is le lettem baszva: NINCS JOGOD HOGY SÍRJÁL BASZDMEG!!

megj: anyám többet káromkodik mint én, de én kapok a pofámra, ha trágárul merek megszólalni :')

Most elment dolgozni.. közölte hogy nem megyek sehova, és a gépet is kapcsoljam ki, mert függő vagyok...
Akkor ő mi????????????????
ja.. ő semmi.. ő most a megtört lélek :)
Ő minden jó, én pedig minden, ami őt elrontja... Ez mindig így van.. és a legszörnyűbb az egészben, hogy senki nem hisz nekem, senki nem látja... Én meg nem tehetek semmit. Mert apám nem engedi hogy oda költözzek... csak nevet az egészen... Nekem viszont szép lassan betelik a pohár, és vagy így, vagy úgy itt fogom anyámat hagyni... Én teszem tönkre őt? ÉS Ő MIT TESZ VELEM BASZDMEG?? felnőtt létére minden ráhárul
igen!! mert felnőtt vagy!
ÉN VISZONT 16 ÉVES!!!
Minden problémáról tudok, mert csak arról tud beszélni. hogy nincs elég pénzünk, hogy anyámon minden felelősség.- DE ÉN MIT TUDOK TENNI??????????? miért nem érti meg, hogy semmit, és nem én tehetek róla?? Mikor fog már békén hagyni? Mártírkodok?? mivel??
Ha nem szólok egy szót se az se jó, ha helyeselek az se, ha ellenkezek pofán vág. MI A FASZT CSINÁLJAK???

Mindenki azt mondja milyen aranyos anyukám van
csak azt felejtik el, hogy idegbeteg, és mindent megkaptam már tőle, amit egy utolsó senki kap egy vadidegentől. (:
Hogy egy Egoista ribanc vagyok, hogy mindenki utál engem pontosan azért, hogy mindenkit ellökök magamtól, és hogy egyedül fogok megdögleni.
újat mondjon :")
DE talán az fáj a legjobban, mikor rám teszi azt az ő egészségi állapotának felelősségét, amikor az anyukád azt mondja neked, hogy miattad fog egyszer agyvérzésben meghalni.. valami megszakad benned :')

Azt hiszem az ilyenre mondják azt, hogy öngyilkos hangulat...
az egyetlen ami itt tart, az a félelem :')

gyűlölöm, mikor anyám ezt teszi velem. Főleg mikor tényleg nem teszek semmit. felébredni sem ébredtem fel, de már sírok :')

Szeretek álmodni. Szeretem Ever világát.Ott nincs anyám. Az egyiket megölték, a másikat pedig majd én ölöm meg. Az apám ott velem,egy nagyszerű ember, és tudom, hogy számíthatok rá. Vannak barátaim, bátor vagyok, vagyok valaki, mindig is voltam. Nem akarok onnan elszakadni. Annyira szép :') Én is ilyen életet akarok.. nem ezt. Itt nem vagyok senki. A családom sem nagyon létezik, de mégis szenvedek miatta. Apámat alig látom, anyám idegbeteg pillanatai minden percét rajtam éli ki, barátok is csak pózerkedők vannak


Erre mondom azt, hogy "Haza akarok menni"
vagy inkább.. "Akarok egy otthont"?....




Nem, én nem vagyok gyenge.. erős vagyok..
Csak néha már a könnycseppjeimre hallgatok.
szólnak hozzám némán, mégis üvöltve
Hangoztassák sorban: nézzél csak tükörbe.

El hitetik velem, hogy nem vagyok senki
elhitetik velem, hogy kár egyszerűen létezni, a földön lenni
Mind az igazukat szajkózzák, közben egyre csak gyűlnek.
Mind egytől egyik a titok párnám mélyébe kerülnek.

Ekkor egy ölelést kapok. szellő hajtja fejét vállamra
Kérdi miért sírok, miért nem hajtom fejem álomra?
Én nem tudok válaszolni, annyira rossz a világ
A könnycseppjeim összegyűjtik világom összes hibáját.

Én meg várom a vigaszt, de mindhiába
Hisz amire szívem igazán várna
Máshol van,tőlem messze
Minden távol van, amit szívem igazán szeretne...


Kis négy versszakos semmi.. De jelenleg ennyi telt tőlem, és igazából, jobban is vagyok tőle ^^