vers: Frics Bettina: alakváltó lelkem

elvettétek nevem, lelkem, szívem, vértem
ontottam értetek elhaló vérem
könnyemet hullajtottam mosolyotok látván
csak mert egyszer elszaladtatok gyáván

meghaltam! lelkem távozott egy kis időre
de csak addig, míg nem kapott új erőre!
míg nem volt nálam megváltozott minden:
ami szerettem, amit éreztem, s minden amit hittem

nem hallottam senki szavát, a városnak zaját
nem hallottam mást,csak az esőnek mámorító dalát
nem éreztem semmit,lelketlenné váltam
majd mikor lelkemet végre újra megtaláltam

formáltam, alakítottam, méretre vágtam
majd csak vártam, vártam.
míg egyszer csak kész lett, új lelket kaptam
de a maradékot az ördögnek eladtam

mert hát tartoztam neki.. hisz évekig nála laktam
érte annyi mindent megtartottam, vagy épp eladtam
de már leróttam neki a tartozást, így nem zavar már semmi
már csak egy dolgom van az életben: boldognak lenni