péntek 13- álmok

Péntek 13 mégis csak létezik?

lehetséges... Bár én még soha nem éreztem... A tegnap estén kívül.
Tény, hogy ez egy blog, és a blog napló, de ezt a blogod ország-világ olvashatja, szóval csak vázlatokban írom le az előbbi kijelentésem okát:
A lényege annyi, hogy a történtek kulcsmondata a következő: " Te nem vagy ember!!" - Ezt követően anya zokogva rohant ki a szobából.
Igen... Nos.. tegnap eldurvultak a dolgok, én pedig cinikus vagyok illetve ( anyám eszerint) úgy viselkedek, mint egy negyven éves ( ő meg mint egy 10 éves.. na?) és ettől ő lett ideg beteg, aminek következménye az lett, hogy a fejemhez vágta: " Biztosan azért hagyott ott Rebeka meg Naomi is, mert egy olyan geci kis tajparaszt vagy!" ( ezt így szóról szóra. Mert anyumnál sajnos ez a módi, ne csodálkozzunk a trágár beszédemen..)
na.. nem sok minden hoz ki ténylegesen a sodromból. Emberi hülyeség. pfftch.. mit kezdjek vele.
de ez a két momentum nekem érzékeny pontom, és semmit se tud róla, és van képe ilyet benyögni. Ennek következménye az lett, hogy vérszemet kaptam, és elkezdtem üvölteni, mint valami elmebeteg, amire jöttek az ilyen hozzászólások, hogy: " te tiszta elmebeteg vagy, nem vagy normális, jesszusom, de egy nyomorék vagy"
ühm... Nem tűröm, ha felhozzák azt a két dolgot, és azt sem, hogy így beszéljenek rólam, még az anyám se. Így hát kijelentettem, hogy gyűlölöm őt, és hogy nekem többé NINCS anyám! Illetve, hogy ekkora teher vagyok, akkor minek hozott a világra??? *sóhaj, pár pár perc szünet.*
.
.
.
.
.
.
Utána még veszekedés, idegbetegeskedés.. az ilyenkor föllelhető tevékenységek. Csapkodás meg effélék...
végül lecsillapodtak a kedélyek, de ma sincs túl rózsás hangulat. Ami azt illeti nem akarok anyám közelébe menni. Túl messzire ment, és én is túl messzire mentem. Én bocsánatot kértem, ő az igazát hajtogatta szüntelen.

akkor légy vele boldog.... vah...
                                                               **********

No de egy kicsit "vidámabb" téma.

Álom.
Mostanában érdekes álmaim vannak.Izgalmasak, érdekesek, eseménydúsak, és nem tudom, hogy álmodok. ( Ami nálam nagy dolognak számít, tekintve, hogy az esetek túlnyomó többségében egyszer csak a legérdekesebb résznél rájövök, hogy álmodok, és akkor minden megváltozik.)

Ez ilyen sztori ötletnek is jó. Nem rémlik, honnan lehet, és nem is olyan vészes. Persze vannak adathiányosságok rendesen, érthetetlen jelenetek, random feltűnő ismerősök, Con ( oO) Tanárok, régi emberek stb... szóval tényleg minden volt benne... megpróbálom összeszedni, hogy mi is volt a lényege
*nagylevegőőő*
Az egész egy... házban(?) kezdődött. jó sok helyisége volt, szóval lehet egy iskola volt, bár láttam ott tv-t kanapét mindenféle dolgot szóval... Mindegy a lényege az, hogy Barbi kérdezte, hogy megyek-e conra ( és ebből se jöttem rá, hogy álom!!.. Bár a con idevágott, 21.-én lesz :) )
erre mondtam, hogy nem.

elkezdett csesztetni, hogy de dede jó lesz, meg amúgy is ott lesz "ő" ( nevet nem említek, 1, úgyse ismered, 2, személyességi okok, 3, SEMMI KÖZÖD HOZZÁ!)
De én nem akartam menni, aztán mikor indulni készül(EK!!!) végül úgy döntöttem, hogy megyek. Csak hát pizsamába voltam.. (  ha iskola volt, miért voltam pizsamába? meg mondjuk.. egy osztálynyi ember volt már az épületben szóval...)
megkértem a kísérőnket Zoli bácsit ( NAJÓ!!! az irodalom tanárról álmodom? ez most komoly???) hogy várjon 5 percet, összeszedem magam.
felöltöztem, és elkezdtem őket keresni ( nem tudom, amikor elkezdtem öltözni még a mellettem lévő szobában voltam.. ._. ) Eközben találkoztam sok-sok régi arccal úgy... mindenfelől... Értsd: mindenfelől! régi, távoli, régi és távoli stb.. éérdekes volt...
Aztán rendom megtaláltam az... OSZTÁLYT???
osztálykirándulás!!!
HÉHÉHÉ!!! Az előbb még con volt! ( persze ezt így utólag mondtam magamban, hisz akkor nem tűnt fel) Mentünk a buszhoz, és egyszer csak: hol a mobilom??? ( én megszállottja vagyok a mobilomnak, 3 lépést nem teszek nélküle...) Vissza akartam fordulni, de közölte Zoli bácsi, hogy 2 perc,. és indulunk, nincs idő.  ühm... Kétségbeesetten, mászkáltam, EGY HELYEN és kerestem a mobilom ( azt hiszem mászkáltam.. vagy álltam? pff... nem tudom) végül egy kislány rohant ki a telefonommal, meg az mp4-emmel ( a régi mp4-emmel amit elvesztettem.) és üvöltötte, hogy azokat otthagytam.
elvettem tőle, és fölszálltam egy buszra.. Na most a busz azért volt érdekes, mert osztálytársak nem voltak rajta, de ilyeeen neander-völgyi IZÉK igen...Megérkeztünk egy ilyen.. pff... hát.. barlang-szerű, terráriumokkal telített valamibe ( olyan, mint az állatkertben..)
Ahol pár perc nézelődés után "megmentettek"
helyesbítek, a fent említett "ő" ( istenem úgy érzem magam, mint egy nyomi 16 éves -.-"" ahh.. )
kirángatott, közben figyelmeztetett egy sárga ( ÉS BAZINAGY ) kígyóra, hogy azzal vigyázzak, mert mérgező.
háát.. kiértünk, és ( ne kérdezzétek hogy) a kígyó megharapott. Ekkor persze megint egyedül voltam . A vicc az egészben az, hogy nem éreztem a harapást, csak idegesített, hogy ott van.. A kígyó egy idő után elengedett, én meg rátapostam ( fuck you, snake ._.)
Utááána.. hm.. este.. vagy még nem? á! még nem! előtte egy nagy fehér folt, és a fehér folt után szobrok.. ilyen.. vörös szemű szobrok, és az egyik (szerintem amúgy démonok voltak, legalább is nagyon úgy néztek ki) megharapott. Ezt amúgy is érzékeltem, és egy pár másodpercre föl is riadtam rá, utána meg azt kutattam a nyakamon, hogy hol harapott meg XD  *visszaalszik*
szerencsére folytatódott az álom ( meglepő..)
és igen.. ez után volt az este ( amúgy ezt az egészet úgy képzeljétek el, hogy ilyen mohás totemek, indák, dzsungelnövények mindenütt. nem aludtam ( nem tudom mit csináltam, mert ahogy elnéztem nem épp akkoriban sötétedett be) elmentem sétálni. Elmentem az (akkor már megint) osztálytársaim előtt, akiknek kinyílt a szemük, és... piros, világító tekintetek.. ugh... h-hello.. é-éncsak.. ˘˘'' a.. mosdót.. kerestem.. ˘˘" ( dzsungelben?? komolyan??)
Elkezdtek üldözni! ( Come oon .__.''') egy csaj mentett meg (fekete haj, zöld szem.. Ever?...)

elkezdtem neki halkan üvölteni, hogy engem ki akarnak nyírni, ezen meg csak röhögött, és közölte, hogy ugye tudom, hogy itt kettőnkön kívül mindenkit megszálltak. és én a kígyó harapásának köszönhetem, hogy nem. ( ok-okozat egy álomban, ezt is megéltük!! Ő_Ő) aztán egy ilyen rohanós jelenet, majd miután kezdtem kifulladni, kértem, hogy álljunk meg.
Erre meg áll, ( hirtelen alkonyat oO) full pszicho fejjel felém fordul, vörös szemekkel) és ennyit mond " így hogy akarsz papnő lenni"
( MI BAJOD??) ezek után egyedül kezdtem el futni ( jé, újra tudtam, bár akkor s fáradt voltam) a lány (nevezzük Evernek..)
Ever elkapott, és hátulról ledöfött. Ez volt a második dolog, amire fölkeltem,. hogy a gerincem miatt fölemelkedek az ágyból, és kb 2 percig úgy is maradtam. ( fájt!! vagyis.. valami.. nem tudom.. éreztem.)
Igen.. ez egy jó álom volt.. nekem tetszett :| bár tény, hogy megharapott egy démon, és Ever leszúrt dee... vanezíígy
még ilyent :) hehe ^^"